Hátsó kerékcsapágy cseréje a magam módján

Másfél évvel ezelőtt a kicsit kotyogó kerékcsapágyamat Mercedes szakszervizben kicseréltettem. Kispesten, az Ady Endre úti boltban vettem a szettet. Ennyit bírt, kb 15000 km-t.

Mivel már a fórumon volt szó a cseréről, konzultáltam néhány klubtárssal, és minden út, info Gabóhoz és ATA123-hoz vezetett. A kedvezőbb földrajzi viszonyok miatt ATA123 volt, aki végülis sok támpontot adott, és volt szíves kölcsönadni két, a szereléshez nélkülüzhetetlen célszerszámot.

Az egyik a speciális körmöskulcs a hornyos anya forgatásához:

a másik, amit saját maga készített, egy rögzítő-forgató eszköz:

A többi szerszámmal szemben az az elvárás, hogy jó minőségű legyen.

Első lépésként emeljük meg, és biztosítsuk az autót leesés ellen.

Ezután vegyük le a kereket, a féknyerget, és a féktárcsát.

A féltengely rögzítő csavart vegyük ki (13-as dugókulcs, rövid toldóval)

Ahhoz, hogy a csaágycserét végre tudjuk hajtani, a féltengelyt a kerékagyból ki kell sajtolni. Ehhez is célszerszám szükségeltetne, ennek híján az alábbi megoldást választottam:

            Az alsó képen látható eszköz csöve (1/2”-os horg. vízcső) és a féltengely vége közé megfelelő hosszúságú tüskét tettem. Ekkor a kerékanya csavarokat folyamatosan meghúzva a féltengelyt símán, sérülésmentesen a fészkéből ki lehetett sajtolni. Ahhoz, hogy kiessen, és rögzíteni lehessen, egy picit(?) a difi oldaláról csavarhúzóval feszítve el lehetett mozdítani, tengely, majd radiális irányba.

Ezel után a hornyos anya leszedése következett. A fölső képen látható körmös kulcsot a hornyos anyába raktam, és az alábbi módon „rögzítettem” elfordulás ellen:

Ezek után ATA123 által féktárcsából készített szerszámmal a csővel hajtva símán letekertem az anyát!

Következett a kerékagy kiszerelése. A megíndítás a difi felől fakalapáccsal történt, aztán kis feszegetéssel ki lehetett húzni.

A belső kúpgörgős csapágy külsejének kiütügetése nem volt gond 200gr-os kalapáccsal és dornival, a külső csapágy külsejéhez helyhiány miatt 650gr-os kalapács, és dorni kellett! Azzal együtt sérülésmentes volt az akció!

Itt fontos mehjegyezni, rendes műhelyben, rendes szerelőnél különtéle csapágylehúzók találhatók, amelyel nagyban segítik, illetve gyorsítják a munkát.

Természetesen a két oldalon lévő tömítőgyűrűket le kell szedni!

A feketeleves a külső csapágy kerékagyról történő leoperálása volt. Hézag nincs, ahol a feszítést meg lehetett volna csinálni, így 3 alternatíva jött elő:

            törés kalapáccsal (brrrrrrr!)

            rámelegítés gegesztőpisztollyal vagy gázégővel (egyik sem volt)

            sarokcsiszoló (flex)

No én az utóbbit választottam, sikerrel.

Ezek után a kerékagy és a tartójának tisztítása következett.

Összeszerelésnél mindenhol gazdagon raktam zsírt, az csapágynál nem árt.

A sorrend (nálam):

            külső csapágy külső rész a kerékagyházba

            külső tömítés

            belső csapágy külső rész a kerékagyházba

            belső tömítés

A kerékagyra először a

külső csapágy belső része

roppantógyűrű (ez már a belső csapágy oldalról)

Ekkor a kerékagyat behelyeztem a helyére.

A belső csapágy belsejét volt a legkacifántosabb.

Félig bebújva a kaszni alá óvatosan kocogtava addig kellett tuszkolni, hogy a kerékagyon lévő menetre a hornyos anyát (természetesen a régit) megfelelően rá lehessen kapatni. Ekkor a kerékagyat elforgás ellen rögzítettem, a körmös kulcssal és kerepes szárral gazdagon ráhúztam. Kb 3-4 mm axiális lötyögést hagyva a cuccnak. Ekkor régi anyát letekertem, elhelyeztem a védőburkot a szettből, és már az új anyával készre helyére húzattam a csapágyakat.

Tengelyirányú kottyanásra a könyv 0,04-0,06 mm-t ír, addig kell húzni, rövid feszítésekkel, közben indikátorórával ellenőrizni a kottyanást.

Fontos: a roppantógyűrű miatt a húzd meg koppig, és 90⁰-ot tekerj vissza nem megoldás!

A vége természetesen a féktárcsa, féknyereg és a kerék fölszerelése!

Aki nekiáll, annak sok türelmet és sok sikert kívánok!

Lóribá