Ereszt? Folyat? Szorul? Átereszt? Vagy úgy néz ki, mint egy ötven éves villanybojler alsó csapja? Akkor hajrá!

Kezdjük a szorulással. Első körben derítsük ki, mi lehet az oka. Két lehetőség van, vagy a bovden vagy a csap van beállva. Kössük le az előbbiek rugós végüket a kis pöckökről, majd mozgassuk meg őket. Ha simán lazán mennek, akkor mehetünk tovább a csap felújítására, ha nehezn mennek, akkor álljunk neki beolajozni a bovdent. Erre van több lehetőség, a legegyszerűbben kivitelezhető a wd40-es kezelés. A legjobb viszont, ha fogjuk az egészet, kiszereljük és szépen fellógatva, kifejezetten bovdenekhez való kenőanyagot „csurgatunk” végig a házban. Nyilván a kiszerelés egy elég mazochista művelet, de igazi és tartós eredményt így érhetünk el.

Nézzük meg a csapot is, mert az esetek nagy részében az is be van állva. A felújításhoz legjobb, ha kiszereljük. Némi víz távozni fog a rendszerből, így rongyokkal vagy levágott tetejű üdítős flakonnal készüljünk. Ha leszedtük a csöveket, oldjuk ki a két csavart, majd emeljük ki a csapot a motortérből. Vastag, lapos csavarhúzóval csavarjuk ki az egyik oldalon lévő mozgatópöcök tengelyéből a csavart. Vigyázzunk, kis körmös alátét van alatta. Normális esetben simán le kell esnie a karnak, amúgy ha oda van a kis szerkezetünk, akkor óvatosan mozgatva, lassan húzzuk le a tengelyről. Le kell jönnie, még ha nehezen is teszi. A felhalmozódott koszt egy drótkefével távolítsuk el és ha eddig nem volt látható, akkor most már az lesz, hogy van benne egy zégergyűrű. Ezt fogóval szedjük ki, majd egy ötös csavart csavarjunk bele a kar rögzítőfuratába és ezt egy fogóval megfogva, húzzuk ki az egész dugaszt a helyéről. Ez maga a csap bele. Kettő darabra szedhető, azaz a külső tengelyrészről lehúzható egy kis korong. Ebben van benne az egyik szimmering, a másik pedig kívülről van ráhúzva. Mindkettő speciális alakúnak tűnik, de gyakorlatilag csak az idő teszi azzá szerintem. tökéletesen helyettesíthetőek egy szabványos méretű O gyűrűvel. A belső méreteinél lehetnek problémák, mert a 8-as belső átmérőhöz kisebb külső átmérő kellene, mint a szabvány, de vagy egyedileg legyártatjuk, vagy simán belepaszírozzuk a nagyot, úgyis fel fogja venni az alakot. A külső egyébként 14/2-es. A könnyebb behelyezhetőség és mozgás érdekében egy pici wd40-et vagy olajat kaphatnak a gumigyűrűk.

A csap szerencsére rézből van, így két perc alatt újjá varázsolhatjuk az egész házat (1.). Nyilván ugyanilyen hamar el is múlik a kezdeti csillogás, de látni lehet egy bemattult, meg egy berohadt közti eltérést, még évek után is. Célszerű a belsejét is vízkő és lerakódásmentesíteni, ezt legkönnyebben egy jó erős „cillitbeng”-es áztatással, vagy durvább esetben egy dremmelre szerelhető kis drótkoronggal oldhatjuk meg.

Ezután össze lehet szerelni az egészet, húzzuk rá a kis korongot (3.) a csapbelső tengelyére (2.), majd dugjuk vissza az egészet a csap testébe (1.). A bovdenek mozgásából látni lehet, hogy hol van a csap nyitási és zárási állapota. erre összeszerelésnél figyeljünk, a luk helyzetével együtt, mert összeszerelhető úgy is, hogy az életben többet nem fog melegvíz jutni a belső radiátorba. Ezután rajuk vissza a rögzítő zégert is (5.).

A kis mozgató rudazatok (4.) sajnos fémből vannak a kis csavarral együtt, így nagy barbárság lenne, ha a csillogó rézcsapunkat rozsdás kiegészítőkkel szerelnénk. Ezeket én sárgahorganyozni szoktam. Korhű és tartós bevonat. Miután ezeket is felszereltük a helyükre, rakjuk vissza a csapot és élvezzük munkánk gyümölcsét… Bár mikor igazán szükség lenne rá (télen), akkor remélhetőleg kedvencünk egy garázsban alussza téli álmát.