Sziasztok!

A VDO által gyártott szerkezetek igen jó minőségűek, gyakorlatilag az örökéletre lettek tervezve. Sajnos azonban van egy kis hiba, a spiáterből készült anyagok idővel deformálódnak, nyúlnak, így előbb-utóbb bekövetkezik a baj: nem pörög a kilométerszámláló.

Kis Sovi hatására nekiláttam én is a műveletnek és bevallom, nem nagy ördöngősség. Pár perc alatt meglettem volna mindennel, ha nem esik elemeire az állólámpa óra, ha nem gurulnak le alkatrészek, amikre a macskák azonnal rákapnak és bekotorják a szekrény alá.

Szóval kiindulásképpen adott a két közel hasonló felépítésű kilométeróra. Az egyik egy 123-as, a másik egy 115-ös. Közös pontjuk azon felül, hogy egyik sem számol, a főtengely és a spiáter kerék.

a két barát

A kiszerelésük is hasonlóan kezdődik:

Kipattintjuk a helyéről az egész óracsoportot. 123-nál alá tudunk nyúlni a műszerfalnak és rá tudunk segíteni, míg állólámpában ez igencsak gyötrelmes, mert a fém keresztmerevítő mindent betakar. Utóbbinál marad a billentgetés.
Húzzuk ki a nagy elektromos csatlakozót, tekerjük le a spirált és célszerű lekötni az olajnyomás csövét is (10-es villáskulcs, de ha nagyon be van ragadva, akkor fékcsőkulccsal jobb. Figyeljünk oda, hogy ha nagyon feszegetjük, akkor az alaptesten is ellen kell tartani egy villáskulccsal!).
Ekkor már nagyjából kihúzható az egész panel. Állólámpásnál még belefuthatunk az észteres vízhőmérséklet jeladóba, ezt ne is próbáljuk lebontani az óracsoportról, itt a legjobb, ha csak magát a számlálót kiemeljük és a többi hagyjuk a helyén.

Ha kibányásztuk az egységet, akkor szedjük le első körben a mutatót. Igencsak rá tud szorulni, így be lehet vetni kisebb-nagyobb trükköket, például akár egy villát is. A fotó csak illusztráció, de ha a villa mellett döntünk, akkor a felfekvési pontokat jól párnázzuk alá, nehogy megsértsük a számlapot.

a kép csak illusztráció, nehogy így ráfeszítsen valaki, mert a számlapnak annyi! alá kell párnázni!

A mutató lent van, szereljük le a számlapot. A 123-as esetében ilyenkor már feltárul a lényeg, az állólámpás esetében még van egy alsóbb páncél, amit szintén két csavar tart.

a két kis csavart szedjük le. W123-nál ilyen nincs, ott azonnal előbukkan a szerkezet

A kilométeróra spirál először meghajt egy sor csigahajtást, majd a végén az utolsó csigatengely egy bronz fogaskereket. Az utóbbi a főtengelyünk első eleme. Mindkét típusnál ez az elv, csak a kialakítás kicsit más. A ludas viszont a rögzítésénél fogva nem a bronz kerék, hanem a főtengelyen lévő szürke spiáter kerék. Ezt gyárilag szoros illesztéssel tették fel a tengelyre, de ez az évek során megadta magát, a szoros már nem annyira szoros és elpörög. Ezt jómagunk is ellenőrizhetjük, hiszen a csigahajtásnál fogva a főtengelyünk nem tud elforogni, viszont ha a szürke kis kerék kézzel pörgethető a tengelyen, akkor már meg is van a hiba.

W123 - jobboldali a bronzkerék, a baloldali a spiáter. Ez utóbbi a ludas. Tudod kézzel pörgetni? Ha igen, akkor rossz.

W115 - kicsit máshol van, de a lényeg ugyanaz

A 123-as óránál kicsit könnyebb a helyzetünk, mert a bronzkerék mellett van közvetlenül a spiáter is. A tengely végéről húzzuk le egy kombifogóval óvatosan a kis (felthetően) bronz rögzítőgyűrűt, így lehet mozgatni a tengelyt.

a kis bronz gyűrű rögzíti a tengelyt

Ezután óvatosan húzzuk ki a tengelyt annyira, hogy a spiáter kerékkel érintkező része szabad legyen. Ez körülbelül 10mm-t jelent, tehát óvatosan, ne rántsuk ki az egészet egy mozdulattal, felesleges. Majd az állólámpás óránál bepótoljuk a műveletet. A spiáterkerékkel érintkező részt kell valamilyen módon ismét "ragaszkodóvá" tenni. Itt többféle megoldás létezik. Van aki pillanatragasztóval operál, van aki a tengelyt lapítja meg, van aki vegyíti a kettőt. A pillanatragasztóval vigyázzunk, mert a spiáterkeréken kívül az össze többinek forognia kell, nehogy összeragadjon minden. A lapítással szintén vigyázzunk, mert a tengely eldeformálódhat, illetve egy sima lapításnál nem fog rámenni a kerék, extrém esetben el is törhet. Én inkább arra jutottam, hogy a "ricnizés"-t fogom véghez vinni. A kihúzott tengelyt oldalcsípőfogóval óvatosan 45 fokos szögben bericniztem. két három ricnit csináltam egy állásban, majd fordítottam 45 fokot a tengelyen, ismét 2-3 ricni, és így tovább, amíg körbe nem értem. Mivel a spiáterkerék gyárilag szoros illesztéssel volt rögzítve, ezért a ricnizést nem kell teljes erőből véghezvinni, elég, ha kis apró barázdák keletkeznek a tengely "nyírása" közben, meg fog szorulni.

a ricnizést valahogy így csináltam az állólámpa tengelyen és a 123-as tengelyen is. Csak óvatosan!

Ha ezzel megvagyunk, akkor szépen óvatosan toljuk vissza a tengelyt. Ha pillanatragasztóval is operáltunk, akkor igyekezzünk, sokat nem szabad tökölni. Továbbra is figyeljünk, hogy a ragasztó csak a spiáterkereket rögzítse (én pont emiatt ezt elhagytam). Szintén figyeljünk, hogy visszatolásnál lehetőleg találjunk bele a bronzkerékkel a műanyag csigakerék pozíciójába, mert könnyen törhetünk-zúzhatunk.

Próbáljunk rá a kerékre. Ha elforog, akkor nem jól csináltuk, vissza az egész. Ha mindent jól csináltunk, akkor  nem szabad forogni semminek sem. Mehet vissza a kis rögzítőpöcök, számlap, majd tegyük vissza a mutatót. Itt figyeljünk oda, hogy a gyári kalibrálás során megjelölték nekünk a torziós rugó előfeszítésének pontos helyét. Tehát a mutatót ne a kis ütközőhöz tegyük vissza, hanem a jelhez. Ezután fogjuk a mutatót, emeljük át óvatosan a végálláspöckön és már készen is van.

a mutatót a kis jelhez igazítsuk vissza, amikor visszatesszük a helyére (a kép szétszedéskor készült!)

A visszaszerelést végezzük el a már korábban ismertetett alkatrészek visszakötésével. AZ OLAJCSÖVET NE FELEJTSÜK EL!!! Vagy legalábbis ne indítsuk be az autót, amíg nincs bekötve...

Az állólámpás órájánál eljutottunk odáig, hogy leszedtük a páncélt és szabaddá vált a szerkezet. Itt az a nehezítés, hogy a bronzkerékkel ellentétes oldalon van a spiáterkerék. Itt nem tudjuk eljátszani azt, hogy csak picit kihúzzuk a tengelyt és ricnizünk, hanem itt szét kell húzni az egészet. Aki persze megelégedik a pillanatragsaztós megoldással, annak viszont sokkal könnyebb helyzete van, mert csak picit kihúzza a tengelyt, megpucolja a felületeket, beküldi a ragasztót és visszatolja a tengelyt. Sokkal kevesebb az esélye, hogy összeragasszuk a kerekeket, viszont a ricnizést így nem tudjuk megcsinálni. Próbálkoztam azzal is, hogy csak a spiáterkereket szedem ki és ott ricnizek, de nem fértem hozzá a fogóval. A tengyle kihúzásával egyidőben a másik irányból egy vékony fémcsapot (kis csavarhúzó) toltam a helyére. Miután a tengely kint volt, megricniztem azt a részt, ami a spiáterkerék alá megy, majd megpróbáltam visszatolni... Ekkor esett szét a kezemben az egész szerkezet és gurult ezerfelé minden...

Elsőre gondoltam, hogy a tízkilós kalapáccsal véget vetek a szerelgetős estémnek, de aztán egy friss gyümölcstea csodákat tett és máris nyugalom volt. A tengelyt a bronzekrék oldalról ugyanis beleültették egy  kis bronz perselybe is, amin a ricnizésem már nem egészen úgy siklik át, mint azelőtt, kifelé jövet. Viszont ha óvatosan pörgetjük közben a tengelyt és jó nagy köröket írunk le a végével, akkor a ricnizés sérülés nélkül átjátszható a perselyen. Persze egy kis nyomaték is kell hozzá, de nem fogjuk tönkretenni a perselyt. Ez viszont kizárta nálam, hogy a túloldalon lévő kis kerekekbe beletaláljak és először a távtartó esett be, majd kiugrott az első kerék és innentől kezdve borítékolható volt a katasztrófa.

De "keine Panik", simán összerkaható. Ha már érezzük, hogy esélytelen a helyzet, inkább szedjük szét teljesen és fűzzük fel újra az egészet. Így beállíthatunk magunknak egy bíztató kilométeróraállást is. A sorrend az alábbiak szerint van: bronzkerék, konzol, távtartó (mindegy melyik oldala, mert szimmetrikus), majd a számgörgők és végül a spiáterkerék és ismét a konzol. Fontos arra is figyelni, hogy a kis átforgatófogaskerekek hogyan állnak, nehogy összerakáskor derüljön ki, hogy egyik számunk félig felfelé, a másik meg félig lefelé lóg kis a számlapból, az nagyon csúnya tud lenni és persze jelzi azt is, valaki már "barmolta" az órát.

semmi gáz, csak a sorrendre kell odafigyelni, illetve hogy a számok szépen álljanak a végén

Ha szépen visszafűztük az egészet, akkor nyomjuk bele a tengelyt a végén a spiáterkerékbe, itt ugyanis nincsen kis gyűrű a végén, ami rögzítené a tengelyt, hanem a szürke kerekünk maga a rögzítés.

Ellenőrizzük, hogy a spiáterkerék nem fordul-e el a tengelyen. Ha nem lehet tekergetni, akkor jó munkát végeztünk. Szereljük vissza a kis pajzsot, tegyük vissza a számlapot. Míg a 123-as óráknál több jelöléssel is találkozhatunk az óra alján, ebben az esetben a gyártó egyértelműen megjelölte azt a jelet, ahová a mutatónak esnie kell. Egy kis karikát kell keresni.

kis karika van a helyes jelre rajzolva

Mielőtt visszatettem, én egy kis műszerolajjal halványan megkentem a szerkezetet. Telerakni zsírral nem szabad, mert ha megkeményedik, akkor amiatt fog megállni az egész, mint a zsög.

Készen is vagyunk, mehet minden vissza a helyére, kössük vissza a csatlakozókat ÉS NE FELEJTSÜK EL AZ OLAJNYOMÁS MÉRŐ CSÖVET VISSZAKÖTNI! Ja, állólámpásban a két kis üvegszálas optikai szál se maradjon el, különben nincsen fűtéskonzol világítás. :)

Jó szerelést, jó munkát, sok-sok mért kilométert kívánok!